Amire büszkék lehetünk:
A magyarság egyik legmeghatározóbb szimbóluma. Az Árpád-sáv több évszázados történelmünkhöz, hagyományainkhoz kötődő szimbólum. Háborúink, rendszerdöntő forradalmaink, nemzeti tragédiáink nem tűntek el nyomtalanul, hanem ma is élnek, lobognak zászlóinkban.
Az Árpád-sávos zászló az Árpád-házi uralkodók XI. századtól használt piros-fehér sávos lobogója. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a nemzetszövetségben - melyet vérszerződés név alatt ismerünk - teljes jogú szövetkezők voltak. Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkezők. (Radics Géza)
Később a magyar címer részévé vált. Szent István első király (1000-1038) pénzein is már föltűnik egy sávozott zászló, méghozzá egy „királyi lándzsa" (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy sávozott zászló található. Az Árpád-ház dinasztikus jelképének legrégebbi biztos címerábrázolása I. Imre magyar királynál (1196-1204) tűnik föl. A XIV. század közepén készült Képes Krónikában nemcsak az ábrázolt zászlókon, hanem a királyok öltözékén is ez látható. Az alábbi iniciálékban
Szent István és III. Béla látható az Árpád-sávokkal. A sávok száma koronként különböző volt (7 és 12 között változott), mígnem a XVI. századra állandósult nyolcban. Előfordult, hogy föliratokkal, ill. a korai időkben oroszlánokkal (királyi jelkép) díszítették. Werbőczy 1514-es Hármaskönyvének (Tripartium) allegorikus magyarázata szerint a sávozás „a négy ezüstös folyót" (Duna, Tisza, Száva, Dráva) jelképezi. Radics Géza szerint azonban téves ez a felfogás. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyimedence vízlevezetőjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki.
A kutatók egy része ázsiai eredetűnek tartja, sumér, iráni vagy más ázsiai hatásokat próbálnak igazolni. Perzsa, pontosabban iráni hatás ugyanis érhette a honfoglalás kora előtti magyar törzseket, ázsiai kapcsolataik pedig lehettek a honfoglalóknak.
A miniszterelnöki eskü letételekor a nemzetiszínű zászlót - az Árpád-sávos zászlóval, mint a történelmi zászlók egyikével - díszőrség kíséretében viszik az eskütétel helyszínére.
Az Árpád-sávos szimbólum számos - főként katonai és rendvédelmi - szervezet címerének alkotóeleme.
A nyilas uralom alatt használt zászló felépítése: 9 sáv, 5 piros és 4 fehércsík, a zászlóban elhelyezve a H-betűvel díszített - zöld színű nyilaskeresztes jelvényt. Ez ma tiltott önkényuralmi szimbólum. Abban is különbözik az Árpád-sávos lobogótól, hogy az a nyolcszor vörössel és ezüsttel vágott magyar címerrel ellentétben kilenc sávot - öt piros, négy fehér - tartalmazott.
A nyilas időkben használt új típusú "Árpád-sáv" a mozgalom szándéka szerint a megújítandó magyarság öt - egymást feltételező - társadalmi csoportját (a nemzettartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetmegtartó nő-gyermek-ifjúság, a nemzetvédő fegyveres erők) jelképezte (öt vörös sáv), amelyet a hungarizmus erkölcsi (kereszténység), szellemi (nacionalizmus) és anyagi (szocializmus) alapjai, valamint a magyar nemzetet és a Kárpát-Duna Nagyhazát alkotó népszemélyiségeket (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség) összefogó konnacionalizmus tartanak össze (négy fehérsáv).
Az Árpád-sávos zászlón csak „csíkok" vannak. Piros és fehér sávok négyszeri ismétlődése látható, azaz legfelül piros, alul pedig fehér sáv van. A színek jelentéséről ma is vita folyik, mint például, hogy a piros a vér, a fehér pedig a szabadság szimbóluma, ezek viszont csupán feltételezések. Jelentése utalhat az erőre, esetleg az előkelőségre, a gazdagságra. Más vélemények szerint az élet és a halál fölötti rendelkezés jogát is kifejezhette, a vér színeként. A mai magyar zászlóban egyébként a vörös (piros) szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi.
Az Árpád-sávok később is visszatértek az Anjouk, majd Mátyás király zászlójában. A kurucok is használták a Rákóczi- szabadságharcban, ők viszont egy „apró" módosítással - a királyi zászlóval ellentétben ők csak hét sávot használtak -, lehagyva az alsó fehér vonalat.
Az Árpád-sávos zászló, gyökereink jelképe, őseink hagyatéka. Eredeti jelentését nem írhatja felül semmi és senki. A Magyar Posta 1981-ben emlékezett meg ősi, történelmi zászlóinkról, amikor is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az első bélyegén (40 fillér) az Árpád-sávos zászló díszeleg. Ezt követte a Hunyadi ~ Bethlen Gábor ~, Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred zászlaja.
Forrás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése