"Nem élhetsz mások elvárásai szerint. Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz, még akkor is, ha ezzel megbánthatsz olyanokat, akiket szeretsz."

2010. december 31.

Boldog Új Esztendőt Kívánok!


Bort, búzát, békességet, sötétségben fényességet!
Új esztendő újat hozzon, régi jótól meg ne fosszon.
Ki Barát volt, az maradjon,
ki elindult, az haladjon!

2010. október 9.

2010. október 6.

1849. október 6. Arad

161 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki Pesten Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét, Aradon pedig a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát.


A szabadságharc leverését súlyos megtorlás követte: az osztrák kormány bosszúért lihegett, s egyben példát akart statuálni. A leszámolás már a fegyveres harcok során elkezdődött. Haynau, az új osztrák fővezér hadjáratának kezdetén kiáltványban tudatta, hogy aki a magyar kormánnyal és a hadsereggel bármiféle kapcsolatban állt, büntetésre számíthat.


Bár a bécsi kabinet augusztus 20-án a közkatonáknak amnesztiát adott, ez nem jelentett büntetlenséget: sokakat a császári seregbe soroztak be, a magasabb rangú tiszteket, tisztviselőket és képviselőket hadbíróság elé állították. A határozat végrehajtásával a kérlelhetetlenségéről ismert Haynaut bízták meg, és az ő kezébe adták a halálos ítéletek jóváhagyásának jogát is.
A tárgyalások sorrendjét a "bűnösség" foka határozta meg. E
lőször Pesten gr. Batthyány Lajos volt miniszterelnök, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perére került sor. Batthyányt még 1849 januárjában letartóztatták, és végül az olmützi törvényszék ítélte - felsőbb utasításra - kötél általi halálra. Esetében a bíróság a Bécsben hozott szabályt is megsértette, hiszen a felelősségre vonás csak az 1848. október 3., tehát az Országgyűlés feloszlatása után elkövetett cselekményekre vonatkozhatott volna, Batthyány viszont ekkor már lemondott tisztségéről. Haynau október 5-én erősítette meg az ítéletet.


Aradon a 13 tábornokot és egy ezredest szeptember 26-án ítélték halálra mint felségsértőket és lázadókat. Ezt Haynau szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár Andrásnak, Ferenc József hajdani lovaglómesterének
ítéletét végül börtönre változtatták.


A kivégzéseket október 6-ára, a bécsi forradalom és Latour halálának évfordulójára időzítették. Batthyány előző éjjel a hozzá becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, és bár életét megmentették, nem lehetett felakasztani. A helyi parancsnok saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta az ítéletet, ami miatt később Haynau idegrohamot kapott. A gróf nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet a katonáknak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: "Allez Jdger, éljen a haza!"
Haláluk napja nemzeti gyásznap Magyarországon (hivatalosan 2001-ben nyilvánította azzá a kormány) és a mostani 159. évfordulón kitüntetett kötelességünk a vértanú tábornokokra való kegyeletes emlékezés, kiknek neve mindörökre arany betûkkel íródott be történelmünk legf
ényesebb lapjaira, és amelyet minden generációnak ismernie kell, amíg magyar él e földön.
Százötvenkilenc esztendővel ezelőtt, azon a gyászos napon, még a nap sem kelt fel, amikor I. Ferenc József osztrák császár akaratából az aradi vár egyik sáncában "por és golyó által" kivégezték Kiss Ernő honvédtábornokot, gróf Dessewffy Arisztid honvédtábornokot, Schweidel József honvédtábornokot és Lázár Vilmos honvéd ezredest.


Ezután csak kevés idő telt el, és esküjük megtartása miatt  a vártól délre, a Maros árterén bitón oltották ki Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezić Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és gróf Vécsey Károly honvédtábornokok életét.
A szabadságharc ugyan elbukott az osztrák és orosz túlerővel szemben, de a nemzet áldozata nem volt hiábavaló. A küzdelem társadalmi vívmányait: a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és a törvény előtti egyenlőséget már nem lehetett elvenni tőle. Az a hősies katonai teljesítmény, amelyet a magyarság akkor felmutatott, olyan rokonszenvet váltott ki Európa
-, sőt Amerika-szerte, amely a nemzet reményeit táplálta, hogy egy kedvező fordulat alkalmával, egyszer véglegesen kivívhatja a függetlenséget.


2010. június 4.

ZÚGJATOK HARANGOK!!!

FELHÍVÁS!

EGYSZERRE SZÓLJANAK A HARANGOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
És ahol magyarok élnek a nagyvilágban!
MAGYARORSZÁG NEMZETI GYÁSZNAPJÁN
2010. JÚNIUS 4-ÉN DÉLUTÁN
16:32 - 16:35-IG, 3 PERCEN ÁT
ZÚGJANAK A HARANGOK, SZÓLJANAK AZ AUTÓDUDÁK!
90 évvel ezelőtt . Ekkor írták alá, ekkor csatolták el

Magyarország történelmi tájait, magyarok millióit!

Lásd még: http://karpatia.network.hu/video/klubvideok/karpatia_ott_ahol_zug_az_a_negy_folyo <http://karpatia.network.hu/video/klubvideok/karpatia_ott_ahol_zug_az_a_negy_folyo

2010. május 10.

In Memoriam...



Dobszay Károly versét Takács Gabriella szavalta el.


2010. április 17.

Zászlószentelés és Kárpátia koncert


A Kárpátia Petőfibányán....2010.április 9-et írt a naptár. Egész nap erre készültem.
Felvettem ünnepi gúnyám és elindultam. A gyönyörűszép kék égen mosolygó, melengető napfény ragyogott. A reggel Verpelétről elinduló motoros és autós felvonulás tagjai jónéhányan vették uticéljuk utolsó állomásának Petőfibányát. No és rajtuk kívül A GÁRDISTÁK és A Jobbikosok, no meg a szimpatizánsok is szép számmal igyekeztek a Művelődési Ház elé. Az emberek csak gyűltek, egyre gyűltek. Kivont zászlókkal, nemzetiszín lobogókkal sorakoztak fel a széles lépcsőkön. Közben elő-előbukkant Borbély Miki és csapatának néhány tagja, amint fennt, a lépcső tetején serénykedtek. Az esti koncert előkészítésén fáradoztak. Mikor összesereglett a nép és tizenhetet ütött az óra megkezdődött az ünnepélyes Zászlószentelés! Csodaszép ünnep volt! Jelen volt Kiss Róbert Országos Gárda Főkapitány és Dr Hegedűs Zsuzsanna (ifj. Hegedűs Lóránt testvére), aki megáldotta a felsorakozott Jobbikos és Gárda lobogókat! Egy lány gyönyörűen elszavalta a Hiszek egyet. A hideg lelt végestelen végig. Azt hittem már nem lehet fokozni, de lehetett. Zsuzsannával az ünnepség végén együtt elénekeltük a Székely Himnuszt. Majd a Gárda és mi is együtt köszöntünk egymásnak egy Szebb Jövőt! Egy aprócska adalék még ehhez a naphoz: 
az eseményre hivatalos volt Ferenczi Henrik, a Heves Megyei Gárda Kapitánya is, de éppen születendő gyermeke és vajúdó neje adtak néki igazolást távolmaradásáról! Elnézzük neki, hisz egy magyarral többen vagyunk! Visszaballagtunk főhadiszállásunkra, a barátnőmékhez, ahol röpke magyaros bulit tartottunk. Egyszer csak Kollégánk, a körzet Országgyűlési Képviselő jelöltje, Dr Nyujtó Zsolt megérkezett értünk és az ő vezetésével átballagtunk az unokatesómékhoz, ahol a Gárdisták főztek egy finom babgulyást. Végül a nap megkoronázásaként elkövetkezett a KONCERT! Az előzenekar állítólag nagyon jó volt, de sajnos erről lemaradtam, hiszen valamikor ki kellett osztani azt az összesen 53 db 
jegyet, amit kis társaságom számára megvettem. Még az utolsó előtti pillanatban is jegyet osztogattam. No meg öleléseket, puszikat: az egyre érkező ismerősök, FÓRUMOS TAGOK, barátok, ismerősök, kollégák. Már akkor sejtettem, hogy szuper full estém lesz, de azért azt nem gondoltam volna előre, hogy mi kerekedik ki belőle! Mert hát tudjátok meg: SOHA NEM ÉLTEM VÉGIG ILYEN KÁRPÁTIA KONCERTET!!! Az első pillanattól együtt, egy emberként énekeltünk mindannyian! Felemelő érzés volt köztük lenni! A Fiúk felülmúlhatatlant alkottak aznap este! Erdélyi utuk előtti utolsó koncert volt ez. 
Nekünk meg az utolsó választási hajrá levezetője, amolyan jól megérdemelt jutalomfalat! De ki is élveztük közösen mindahányan ott voltunk. Két furcsa esemény is történt velem. Az egyik: itt, a Magyar Vagyok-on a csoportomban van egy kolléganőm, rajongótársam, név szerint Nász Kinga, a Kárpátia fórumon Bambula. Egymás mellé keveredtünk
 a színpad előtt. Egyszer csak megszólított: hogy mi "ismerjük" egymást a Magyar Vagyok-ról, csak nem tud belépni, mert valami nem stimmel a jelszavával! - Úgyhogy Kérlek Kabai Zoli Barátom, ha olvasod ezeket a sorokat, tégy valamit vagy írj hogy Kinga újra köztünk lehessen!!! Természetesen hatalmas örömmel nyugtáztuk és néhány dal együtt éneklésével ünnepeltük meg személyes találkánkat! A másik egy picit fájóbb nekem: Ott volt egy kedves Házaspár, akivel már itt is és a Fórumon is leveleztünk. Ott álltunk egymástól nem messze és néztük egymást, összemosolyogtunk. Aztán jött ám nekem a felismerés már itthon, másnap a képek nézegetése közben, hogy valójában nem más volt, mint Hunsanyika és Noralin.hu! 
Nagyon sajnálom, hogy nem váltottunk pár szót a tömegben! De megbeszéltük azóta, hogy ezt muszáj leszbepótolni! Egyik kedves Fórumos társunk sütivel lepett meg minket és egy másik Fórumos társunk, Juditka123 itt ünnepelte a szülinapját! Így aztán ennek nagy örömére és az Ő tiszteletére szerte az országból jöttek a Fórumosok! A koncert: maga a felszabadult őserő volt! A Fiúk hatalmasat zenéltek, Petrás Jani pedig fergetegeset énekelt duettet egy lőrinci illetőségű Piszkos Freddel :), aki méltán érdemelte ki a matrózsapkát! Vastapssal díjaztuk érte! (Megjegyzem: azóta többször is volt már rajta, láttam a buszon! :D) Mi pedig csak táncoltunk, tomboltunk, énekeltünk kedvünkre! Hol egy egész sorban összekapaszkodva, hol pedig sokan-sokan körben, középen a Fórumos zászlót lengető Bajnokkal! 
Aztán elkövetkezett ami mindig: Vége lett! Elénekeltük együtt a Székely Himnuszt immáron ezen estén másodszor és hangos köszönéssel ismét együtt kívántunk egymásnak egy
Szebb Jövőt!

Képek és hangok itt sorban:
http://picasaweb.google.hu/Ildikamano/20100409ZASZLOSZENTELESESKARPATIAKONCERTPETOFIBANYA#

http://picasaweb.google.hu/jaknor/Karpatia100409Petofibanya#

http://picasaweb.google.hu/juda3750/Petofibanya#

http://picasaweb.google.hu/Jozso40/ZaszloszentelesPetofibanya2010Aprilis#

http://picasaweb.google.hu/Ildikamano/20100409PETOFIBANYAZASZLOSZENTELESESKARPATIAKONCERTWickeyKepei#

http://www.youtube.com/my_playlists

2010. április 5.

Áldott Húsvétot!



A húsvét története



A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik.A liliom is ősi pogány szimbólum, a termékenység jele, szintúgy a gyertyák, amik az ilyenkor rakott nagy tüzekre emlékeztetnek.



Húsvétról még:
Wikipedia
Húsvét.lap.hu
Linkcenter
Locsolóversek
Egyéb érdekességek

Régmúlt időket idéző népszokások, hagyományok is tarkítják kultúránkat. Ilyen például a Palócföldön hagyománynak számító vödörrel, vízzel való locsolkodás. 
Íme:



No és van még valami, amit nem kellene veszni hagyni...! A míves tojások, a tojásírás mellett nagy hagyománya volt anno a PATKOLT TOJÁSnak is! Igaz, ma már alig van tojáspatkoló, aki mesterműveivel elcsodálkoztatna minket, de Somogyvámoson jelenleg is állandó kiállítás és  autentikus tojáspatkoló-műhely mutatja be ezt a régi és szemet gyönyörködtető hagyományt.

Külön ajánlom figyelmetekbe Zsigóné Kati népi iparművész munkáit, ahol nem csak a szemetek, de a fületek és ezáltal a lelketek részesül leírhatatlan élményben! 

Ez pedig egy általam készült tojás egy nemzeti érzelmű kedves ismerősömnek:





2010. március 24.

Petőfi Sándor: A Magyar Nemzet

"  A templom falánál induláshoz készülődtünk, amikor megállt mellettünk egy fekete ruhás, fejkendős, hajlott hátú néni.  Egészséget kívánt, majd megkérdezte honnan jöttünk.
Amikor válaszoltunk, ezt kérdezte:
És Magyarország tényleg olyan szép, amilyennek mondják?
Nem várta meg a választ, hanem hiba nélkül elmondta ezt:

Járjatok be minden földet,
Melyet isten megteremtett,
S nem akadtok bizonyára
A magyar nemzet párjára.
Vajon mit kell véle tenni:
Szánni kell-e vagy megvetni? -
Ha a föld isten kalapja,
Hazánk a bokréta rajta!
Oly szép ország, oly virító,
Szemet-lelket andalító,
És oly gazdag!... aranysárgán
Ringatózik rónaságán
A kalászok óceánja;
S hegyeiben mennyi bánya!
És ezekben annyi kincs van, ( itt hozzátette: „mert akkor még az övék volt”)
Mennyit nem látsz álmaidban.
S ilyen áldások dacára (itt: „innen nem kellene tovább mondanom, mert olyan szomorú”)
Ez a nemzet mégis árva,
Mégis ronyos, mégis éhes,
Közel áll az elveszéshez.
S szellemének országában
Hány rejtett gyöngy és gyémánt van!
S mindezek maradnak ott lenn.
Vagy ha épen a véletlen
Föl találja hozni őket,
Porban, sárban érnek véget,
Vagy az inség zivatarja
Őket messze elsodorja,
Messze tőlünk a világba,
Idegen nép kincstárába,
És ha ott ragyogni látjuk,
Szánk-szemünket rájok tátjuk,
S ál dicsőséggel lakunk jól,
Hogy ez innen van honunkból.
Ez hát nemes büszkeségünk,
Melyről annyiszor mesélünk?
Azzal dicsekedni váltig,
Ami szégyenünkre válik!...
Csak a magyar büszkeséget,
Csak ezt ne emlegessétek!
Ezer éve, hogy e nemzet
Itt magának hazát szerzett,
És ha jőne most halála,
A jövendő mit találna,
Mi neki arról beszélne,
Hogy itt hajdan magyar éle?
S a világtörténet könyve?
Ott sem lennénk följegyezve!
És ha lennénk, jaj minékünk,
Ezt olvasnák csak felőlünk:
"Élt egy nép a Tisza táján,
Századokig, lomhán, gyáván." -
Oh hazám, mikor fogsz ismét
Tenni egy sugárt, egy kis fényt
Megrozsdásodott nevedre?
Mikor ébredsz önérzetre?

(Petőfi Sándor: A Magyar Nemzet)

Majd folytatta:
„Mondják, miért írt ez a Petőfi ilyeneket?” Azután elmondta, hogy 88 éves az idén. És hogy fogadjunk el tőle valamit.
A szatyrában volt pár tojás és négy azaz négy szelet kalács. Ebből kettőt nekünk adott, hogy osszuk el. Egészséget kívánt, és elcsoszogott.   "





Egy Kedves Ismerősöm ajánlotta a figyelmembe a minap ezt az oldalt, ahol Erdélyi túrabeszámolót olvashatok motorosok tollából. Amikor az alább közölt részhez értem, ugyanazt éreztem, mint amit a fenti videon szavaló kislány hallgatása közben éreztem: hideglelést mindvégig miközben könnyek gyűltek a szemembe. 
Kedves Olvasóm!
Érdemes ellátogatnod erre az oldalra, mert a néhol ugyan kissé szabados fogalmazás ellenére nem mindennapi élményben lehet részed!

2010. március 21.

...

"A fényképedet nézem,
Kéne mindenképp
Az az elhallgatott mondat
Mitől minden olyan szép.
....
A kisfiú a képen
Most is várja még a lányt
S hogy oly sokáig hiába
Az már csak engem bánt

Az évek elmaradnak,
Rabolják az életem
És az emlékek sorával
Küld jelet a végtelen
....
A fényképedet nézem,
Kéne mindenképp ..."

/Nyerges Attila: Itt jártam/

2010. március 20.

Sík Sándor - Ismerős Arcok: Az andocsi Máriához (Magyar búcsújárók éneke 1920-ban)


Koldusboton, törött mankón
Jövünk búcsút járni,
Szűz Máriás magyaroknak
Kopott unokái.
Éjfél van a Duna táján.
Magyaroknak éjszakáján
Nincs más, ki virrasszon.
Baráttalan, testvértelen,
Hozzád ver a veszedelem,
Boldogságos Asszony!

Megcsúfolták, megpöködték,
Ami bennük szép volt,
Kilencfelé hasogatták,
Ami rajtunk ép volt;
Tépett testünk megtapossák,
Ragadozók ragadozzák
Édes-kevesünket,
Koporsónkat faragdálják.
Eléd sírjuk, magyar árvák,
A mi keserünket.

Idegenek megnevetik
Drága magyar szónkat,
Idegentől kéregetjük
Kenyerünket, sónkat.
Magyar kezek szántogatnak,
Régi rögön új uraknak,
Néped hegye-völgyén.
Más arat, hol mi vetettünk,
Jövevények, szolgák lettünk
Úr-apáink földjén.

Boldogasszony, ezer évig
Édesanyánk voltál,
Eleink, ha hozzád sírtak
Hozzájuk hajoltál:
Száz ostorral ostorozzon,
Csak ez egyért, Boldogasszony,
A jó Krisztust kérd meg:
Négy-víz-parton, három-hegyen
Mindörökké magyar legyen
A máriás ének.



Sík Sándor életrajzát, verseit  valamint az andocsi Mária - legendát olvashatod eme sorokra kattintva.



2010. március 15.

"...Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!..."



 Még gyermek voltam, s apám megfogta kezem.

 Megmutatta nekem, hol él a nemzetem.
 Mutatta az erdőt, a zöldellő réteket,
 ahol szebb jövő vár rám, és boldogan élhetek.
 Mutatta az alföldet a Duna - Tisza közét, 
 a Jászságot a Bakonyt a Hatvannégy vármegyét!
 Mutatta az utat, a nádasok között,
 ahová hős őseink lelke költözött.
 Nézd fiam a folyókat, nézd a völgyeket,
 a nyíló virágokat, réten a fényeket.
 Ez mind a tiéd fiam, óvd és vigyázz rá,
 ne hagyd az idegent, hogy hazád elrabolják.
 Érintsd meg a követ, mert az is a tiéd.
 Tiéd a folyó a part, el ne add semmiért!
 Tiéd ez az ország, múltja és jelene.
 neked teremtette, a magyarok istene!
/ Tamás István/ 
/Tekulics Zoltán/




Szepsy Eleonóra: Március 15.

Nemzetiszín kokárdával 
Ünnepelünk e napon.
Itt díszlik a szívem fölött,
Büszke vagyok rá nagyon!

Régen volt. A fiatalok
szabadságot akartak.
Jobb életet mindenkinek...
Énekeltek, szavaltak.

Szabadságharc lett belőle,
Odaveszett sok élet...
A hősökre emlékezünk,
Nekik zengjen az ének!





A KOKÁRDA története:


Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak
Hagyd örökül ha kinyúlsz: 
A haza minden előtt.
/Kölcsey Ferenc: Emléklapra/




2010. március 14.

Március 15-e előestéjén...





Petőfi Sándor: A nép nevében

Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!

S a nép hajdan csak eledelt kivánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg
Isten teremtményén, s ki rásüti:
isten kezét el nem kerűlheti.

S miért vagytok ti kiváltságosok?
Miért a jog csupán tinálatok?
Apáitok megszerzék a hazát,
De rája a nép-izzadás csorog.
Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya!
Kéz is kell még, mely a földet kihányja,
Amíg föltűnik az arany ere...
S e kéznek nincsen semmi érdeme?

S ti, kik valljátok olyan gőgösen:
Mienk a haza és mienk a jog!
Hazátokkal mit tennétek vajon,
Ha az ellenség ütne rajtatok?...
De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
Majd elfeledtem győri vitézségtek.
Mikor emeltek már emlékszobort
A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?

Jogot a népnek, az emberiség
Nagy szent nevében, adjatok jogot,
S a hon nevében egyszersmind, amely
Eldől, ha nem nyer új védoszlopot.
Az alkotmány rózsája a tiétek,
Tövíseit a nép közé vetétek;
Ide a rózsa néhány levelét
S vegyétek vissza a tövis felét!

Még kér a nép, most adjatok neki;
Vagy nem tudjátok: mily szörnyű a nép,
ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz... ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!




Petőfi Sándor
A vén zászlótartó

 Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva,
Seregének seregünk nyomába',
Megrémülve fut a magyar hadtól;
Magyar hadban egy vén zászlótartó.

Ki az a vén zászlótartó ottan
Olyan tüzes lelkiállapotban?
Szemem rajta kevélyen mereng el:
Az én apám az az öreg ember!

Az én apám e vén zászlótartó.
"Vészben a hon!" elhatott a nagy szó,
Elhatott kórágyához, fülébe,
S mankó helyett zászlót vett kezébe.

Vállait egy kínos élet gondja,
Betegség és ötvennyolc év nyomja,
S ô feledve minden baját, búját
Ifjak közé hadi bajtársul állt,

S kit eddig az asztaltól az ágyba
Alig-alig bírt elvinni lába,
Ellenséget űz mostan serényen
Ifjúsága régi erejében.

Mi vitte őt háború zajába?
Hiszen neki nincsen gazdagsága,
Mit féltene, mit védnie kéne,
Hogy ne jusson ellenség kezére.

Annyi földet sem mondhat övének,
Melyben egykor koporsója fér meg,
S mégis-mégis viszi lobogóját,
Azok előtt, kik a hazát óják.

Ép azért ment, mert semmivel sem bír;
Küzd a gazdag, de nem a hazáért,
Védi az a maga gazdaságát...
Csak a szegény szereti hazáját.

Édesapám, én voltam tenéked
Ekkoráig a te büszkeséged;
Fordult a sor, megfordult végképen,
Te vagy mostan az én büszkeségem.

Érdemes vagy a cserkoszorúra!
Alig várom, hogy lássalak újra
S megcsókoljam örömtől reszketve
Kezedet, mely a szent zászlót vitte.

És ha többé nem látnálak téged?
Látni fogom fényes dicsőséged;
Könnyem leszen sírodnak harmatja,
S híred a nap, mely azt fölszárítja!



2010. március 11.

Adjon az Isten!

Szeretettel várunk benneteket az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett városi ünnepségre  2010.03.15-én  10:00-i kezdettel Lőrinciben a Petőfi szobornál!
(a főút mellett, Hatvan felől érkezve jobbra, a Templomtól nem messze Selyp felé)

Gyülekezés: 9:00 órától zászlókkal és a megemlékezés virágaival!
Gyertek el és emlékezzünk együtt azokra     "...kik értünk haltak...."!

Szebb Jövőt!
Vallus Róbert
A Jobbik Magyarországért Mozgalom Lőrinci 
Alapszervezetének Elnöke

2010. március 7.

Ismerős Arcok

A hazát ott találod lovaknak szemében,
Felszántott föld szagában, gyümölcsök ízében,
A Himnusz bánatában, temetők csendjében,
Apám minden szavában s nagyanyám hitében;

A vadak békéjében, erdők magányában,
A béke vadságában, börtönök falában,
Szerető ölelésében, feleség csókjában,
A gyermek sírásában és minden mosolyában;

Kutyák hűségében, madarak röptében,
Fecskéknek fészkében, gólyák szerelmében,
Márai eszében, Petőfi dühében,
Pilinszky lelkében és Wass Albert szívében;

A tanító vérében az utca porában,
Cipők talpán és gyilkosok szavában,
Minden ellenségben s anyák sikolyában,
Nagyapák emlékében s a kézszorításban;

A zászló színében s a lerakott fegyverben,
Leszegett fejekben, a nem múló szégyenben,
Megtartott esküben és abban a szóban, hogy „nem”,
Ott van tebenned és itt lapul énbennem.

Hegyeket nézek és erdőket látok.
Emberek jönnek felém, és mind jó barátok.
Határon túlról és szívektől innen
Szavak sem kellenek, rendben lesz minden.

2010. március 6.

EGYET AKARUNK!

Talán nem olyan szembetűnő a változás az oldalon, mégis felhívnám a figyelemeteket néhány új linkre!
Kedvenc üzleteim  -ahol szívesen vásárolok, mert kedvesek és készségesek az eladók- listája mellett helyet kapott kedvenc  (elsősorban)  Wass Albert idézetgyűjteményes oldalam, valamint a Koncertfotók albumlistám is! És ha valami csodára vágytok, mi a szemnek láthatatlan itthonról nézve a Kárpátok felé, akkor barangoljatok csodaszép Erdélyi tájakon az Érdekességek.... nevű linklistám  "Szép Erdélyország nagy hegyei alján..."  (Kárpátia idézet) linkjére kattintva! Megértitek mire vágyunk mi oly sokan, akik EGYET AKARUNK!!!

2010. január 26.

Újkőkori települést találtak ....


...gyakorlatilag a lakóhelyem közvetlen közelében.

Véget értek a Lőrinci és Apc környéki ásatások, melyek során kő-, réz-, bronz- és Árpád-kori leletekre bukkantak. Az eredményekről a feltárás vezetője, Danyi József számolt be.

Sikeres volt a 21-es út mentén végzett ásatás, melynek során nem csak réz és bronzkori leleteket, de egy teljes Árpád-kori települést, sőt neolit korból származó települést is feltártak. A munkálatokat Danyi József, az egri Dobó István Vármúzeum régész-muzeológusa vezette.A 6700 négyzetméter területű Lőrinci Fekete földek nevű lelőhelyen népvándorlás kori szarmata tároló gödröket sikerült azonosítani, melyekben élelmiszereket, vagy hulladékot tároltak eleink. Emellett házakra és kutakra is bukkantak a negyedik századból. Apc-Berekalja egyes számú lelőhelyén ennél is kiemelkedőbb eredményeket sikerült elérni. Feltártak ugyanis egy újkőkori neolittelepülést, házakkal, tároló gödrökkel és sírhelyekkel együtt. Rézkori sírok, korabronzkori ún. Makó-kultúrás tárolók, közép és későbronzkori emlékek kerültek még elő, valamint hét népvándorlás kori temetkezési hely is.

A feltárt sírgödrök egyike

Apc-Berekalja második lelőhelyén szintén találtak késő bronzkori gödröket, illetve feltártak egy Árpád kori települést teljes egészében. A félig földbe vájt házak közti árokrendszerek alapján még azt is sikerült megállapítani, hogy körülbelül hol helyezkedhettek el az egyes porták. A harmadik apci lelőhelyen szarmata időszakból (népvándorlás kora) való hármas temetkezési helyre, valamint egy késő bronzkori objektumra bukkantak.

Árpád kori kőből készült tűzhely

A régészek 2008. október elsején láttak munkához, és 2009. decemberében fejezték be az ásatást. Összesen 4 lelőhelyen dolgoztak, és körülbelül ötvenezer négyzetméternyi területet vizsgáltak át. Mint ismert, a 21-es főút Apc környéki szakaszát is előzősávval fogják kiszélesíteni, ezért volt szükség a régészeti ellenőrzésre. A munka a Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeuma vezetésével zajlott, a beruházó pedig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. volt.

Cikk: Csókás Adrienn http://www.hatvanonline.hu

2010. január 25.

110 éve született ...



... gyermekkorom egyik meghatározó irodalmi élményeit nyújtó írónk,
a Vuk, a Bogáncs, a Kele, a Lutra, a Téli berek és a Tüskevár (és még sorolhatnánk...) írója:

Forrás:


2010. január 24.

Egy koncert képei.... :)

... és hangjai : itt, itt és itt !!!

Most ugyan van egy kis szünet és nem olyan ütemben töltődik a blog, mint eddig, de vizsgázni készülök. Sajnos most alig jut időm rá, de tényleg minden szabad percet felemészt a tanulás. Még gyöngyöt sem fűztem Isten tudja mióta! Ezért gondoltam megosztom Véletek ezt a remek múlt péntek estét képekben, zenében egyaránt. Nekem olyan élmény volt, amilyet nem is képzeltem! Mindehhez kívánok jó szórakozást!
Üdv Néktek!
Csodaszarvas :)

2010. január 23.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából ...


... került megrendezésre "A nagy mesemondó" , avagy Benedek Elek halálának 80. évfordulójára életéről és munkásságáról összeállított feladatgyűjtemény díjkiosztója (a TÁMOP támogatásában), ahol az én büszkeségem napokon át tartó, kitartó, szorgos munkával második helyezést ért el! A hatvani Városi Könyvtár remek akusztikával rendelkező aulájában a Rege együttes színvonalas, remek hangulatú, csodás zenei élményt adó műsorával fűszerezett díjátadón a 164 elkészült pályamunkából a 63 díjazott -köztük az Én csemetém is -volt jelen.
Cikk róluk! Bár üröm az örömben, hogy sem a Himnusz, sem a Szózat nem hangzott el!



Csodaszép hangok csendültek fel
a Rege együttes előadásában


Tanultunk és végül együtt énekeltünk egy nagyon szép dalt,
valamint megismerkedtünk néhány, ma már ritkaságnak
számító székely és moldvai csángó népi hangszerrel


S közben a látvány is szemet gyönyörködtető volt


No és a várva várt pillanat...
Az OKLEVÉL :)


Jellinek János a hatvani Városi Könyvtár Igazgatója
adta át az értékes tárgyjutalmat

Eredményhirdetés után...
Büszkén, örömtől csillogó szemmel
:)


Én pedig büszke vagyok rá, hogy az alma most sem esett messze a fájától!
:)

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy
– a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc -1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Kölcsey Ferenc 1823 január 22-én, nagy magányában Csekén írt Hymnus csak több év múltán, a Kisfaludy Károly szerkesztette Aurorában jelenik meg először, 1828 decemberében, másodszor pedig költeményeinek első gyűjteményes kötetében 1832-ben. A költő 1838-ban, 48 éves korában távozik az élők sorából, 1844-ben megzenésített Hymnusát sohasem hallhatta. A pesti Nemzeti Színházat bérlő Bartay Endre igazgató 1844 febr.29-én 20 körmöci aranyas pályázatot ír ki a népszerűvé vált Kölcsey-költemény megzenésítésére. A pályázat nyertese Erkel Ferenc, aki egyetlen óra leforgása alatt írta meg a Himnusz zenéjét. A Kölcsey - Erkel- Himnuszt a pesti Nemzeti Színház mutatja be 1844 júl.2-án. A széles nagy nyilvánosság előtt pedig először a Széchenyi hajógőzös vízrebocsátási ünnepén, az Óbudai Hajógyár munkásai éneklik el 1844 augusztusában.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat. Bővebben: itt.

2010. január 1.

Újévi népszokások


A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján. Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett.

  • Előírások, tilalmak:
    • baromfileves tilalma – elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból
    • bab, lencse, borsó, rizs fogyasztása – sok pénzt hoz a házba
    • az első látogató férfi legyen, mert az hozza a szerencsét
  • Jóslások:
    • amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez
    • ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
    • ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő
    • hideg északi szél esetén hosszú, kemény télre számíthatunk
    • ha olvadni kezd, sok bor terem

    Január 1. az év 1. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 364 (szökőévekben 365) nap
    van hátra.
    De a ma ünnepeljük a Béke világnapját is!
    Forrás: Wikipedia

Az 1000. látogatómat ...

... köszönthetem ma, január első napján. Ő nem lesz más, mint aki ma az első Csodaszarvas látogató lesz!

Isten hozott kedves Látogató!