| A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!" Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román). Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol. De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik.A liliom is ősi pogány szimbólum, a termékenység jele, szintúgy a gyertyák, amik az ilyenkor rakott nagy tüzekre emlékeztetnek.  No és van még valami, amit nem kellene veszni hagyni...! A míves tojások, a tojásírás mellett nagy hagyománya volt anno a PATKOLT TOJÁSnak is! Igaz, ma már alig van tojáspatkoló, aki mesterműveivel elcsodálkoztatna minket, de Somogyvámoson jelenleg is állandó kiállítás és autentikus tojáspatkoló-műhely mutatja be ezt a régi és szemet gyönyörködtető hagyományt.  |
Sikeres volt a 21-es út mentén végzett ásatás, melynek során nem csak réz és bronzkori leleteket, de egy teljes Árpád-kori települést, sőt neolit korból származó települést is feltártak. A munkálatokat Danyi József, az egri Dobó István Vármúzeum régész-muzeológusa vezette.A 6700 négyzetméter területű Lőrinci Fekete földek nevű lelőhelyen népvándorlás kori szarmata tároló gödröket sikerült azonosítani, melyekben élelmiszereket, vagy hulladékot tároltak eleink. Emellett házakra és kutakra is bukkantak a negyedik századból. Apc-Berekalja egyes számú lelőhelyén ennél is kiemelkedőbb eredményeket sikerült elérni. Feltártak ugyanis egy újkőkori neolittelepülést, házakkal, tároló gödrökkel és sírhelyekkel együtt. Rézkori sírok, korabronzkori ún. Makó-kultúrás tárolók, közép és későbronzkori emlékek kerültek még elő, valamint hét népvándorlás kori temetkezési hely is.
A feltárt sírgödrök egyike
Apc-Berekalja második lelőhelyén szintén találtak késő bronzkori gödröket, illetve feltártak egy Árpád kori települést teljes egészében. A félig földbe vájt házak közti árokrendszerek alapján még azt is sikerült megállapítani, hogy körülbelül hol helyezkedhettek el az egyes porták. A harmadik apci lelőhelyen szarmata időszakból (népvándorlás kora) való hármas temetkezési helyre, valamint egy késő bronzkori objektumra bukkantak.
.jpg)
Árpád kori kőből készült tűzhely
A régészek 2008. október elsején láttak munkához, és 2009. decemberében fejezték be az ásatást. Összesen 4 lelőhelyen dolgoztak, és körülbelül ötvenezer négyzetméternyi területet vizsgáltak át. Mint ismert, a 21-es főút Apc környéki szakaszát is előzősávval fogják kiszélesíteni, ezért volt szükség a régészeti ellenőrzésre. A munka a Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeuma vezetésével zajlott, a beruházó pedig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. volt.
Cikk: Csókás Adrienn http://www.hatvanonline.hu
Forrás:
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat. Bővebben: itt.
.png)