Vízkereszt napján

Vízkereszt napja, a karácsonyi ünnepkör zárónapja, ezután veszi  kezdetét a farsangi időszak.Háromkirályok napjának is nevezik,  és a karácsonyfát is ezen a napon bontjuk le. Az egyház e napon  emlékezik meg Jézus megkeresztelkedéséről, ekkor szentelik a  vizet és a tömjént. A szentelt víz a templomokban is megtalálható,  de a hívek vittek belőle otthonukba is. Széthintették a szobában,  az istállóban, a földeken, hogy egészségesek legyenek, illetve a bő termés reményében, és hogy áldás legyen a házon. Öntöttek  belőle a csecsemő fürdővizébe, vagy éppen meghintették vele az  ifjú párt. Betegeknek általában a halántékát kenegették vele,  és behintették természetesen a halottakat is. A keleti egyházban  a folyók megszentelése is szokásban volt, körmenetben vonultak a  hívek a folyóhoz, ahol faragott keresztet vetettek a vízbe. Ebből a  szokásból alakult ki a házszentelés vagy más szóval koledálás  szokása.Általában a pap és a kántor elmegy a hívek házához,  megáldja azt, elbeszélget velük. Fáradozásaiért a háziaktól sonkát,  tojást, szalonnát és lélekpénzt kapott. Egyes protestáns vidékeken  ezt a szokást az egyház tiltotta.  Sok helyütt a fiúgyermekek eljártak a házakhoz "háromkirályt járni".  A dramatikus játék a bibliai történetet meséli el, amikor a napkeleti  bölcsek felkeresik a kis Jézust. A szereplők fehér, bő ingbe és díszes  süvegbe öltöznek, valószínűleg legnépszerűbb Boldizsár, a szerecsen- király szerepe, amihez az arcot jól össze kell kormozni. Vízkereszt utáni második vasárnap Megemlékezés Jézus első csoda- tételéről, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta.  A házaknál általában énekmondó asszonyok beszélték el a történetet,  majd a házigazda étellel-itallal vendégelte meg a jelen- lévőket. Volt ahol el is játszották a bibliai történetet.