ZÚGJATOK HARANGOK!!!

FELHÍVÁS!

EGYSZERRE SZÓLJANAK A HARANGOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

És ahol magyarok élnek a nagyvilágban!
MAGYARORSZÁG NEMZETI GYÁSZNAPJÁN
2010. JÚNIUS 4-ÉN DÉLUTÁN
16:32 - 16:35-IG, 3 PERCEN ÁT
ZÚGJANAK A HARANGOK, SZÓLJANAK AZ AUTÓDUDÁK!
90 évvel ezelőtt . Ekkor írták alá, ekkor csatolták el

Magyarország történelmi tájait, magyarok millióit!
Lásd még: http://karpatia.network.hu/video/klubvideok/karpatia_ott_ahol_zug_az_a_negy_folyo <http://karpatia.network.hu/video/klubvideok/karpatia_ott_ahol_zug_az_a_negy_folyo> 

In Memoriam...

Dobszay Károly versét Takács Gabriella szavalta el.

Zászlószentelés és Kárpátia koncert

A Kárpátia Petőfibányán....2010.április 9-et írt a naptár. Egész nap erre készültem.

Felvettem ünnepi gúnyám és elindultam. A gyönyörűszép kék égen mosolygó, melengető napfény ragyogott. A reggel Verpelétről elinduló motoros és autós felvonulás tagjai jónéhányan vették uticéljuk utolsó állomásának Petőfibányát. No és rajtuk kívül A GÁRDISTÁK és A Jobbikosok, no meg a szimpatizánsok is szép számmal igyekeztek a Művelődési Ház elé. Az emberek csak gyűltek, egyre gyűltek. Kivont zászlókkal, nemzetiszín lobogókkal sorakoztak fel a széles lépcsőkön. Közben elő-előbukkant Borbély Miki és csapatának néhány tagja, amint fennt, a lépcső tetején serénykedtek. Az esti koncert előkészítésén fáradoztak. Mikor összesereglett a nép és tizenhetet ütött az óra megkezdődött az ünnepélyes Zászlószentelés! Csodaszép ünnep volt! Jelen volt Kiss Róbert Országos Gárda Főkapitány és Dr Hegedűs Zsuzsanna (ifj. Hegedűs Lóránt testvére), aki megáldotta a felsorakozott Jobbikos és Gárda lobogókat! Egy lány gyönyörűen elszavalta a Hiszek egyet. A hideg lelt végestelen végig. Azt hittem már nem lehet fokozni, de lehetett. Zsuzsannával az ünnepség végén együtt elénekeltük a Székely Himnuszt. Majd a Gárda és mi is együtt köszöntünk egymásnak egy Szebb Jövőt! Egy aprócska adalék még ehhez a naphoz: 

az eseményre hivatalos volt Ferenczi Henrik, a Heves Megyei Gárda Kapitánya is, de éppen születendő gyermeke és vajúdó neje adtak néki igazolást távolmaradásáról! Elnézzük neki, hisz egy magyarral többen vagyunk! Visszaballagtunk főhadiszállásunkra, a barátnőmékhez, ahol röpke magyaros bulit tartottunk. Egyszer csak Kollégánk, a körzet Országgyűlési Képviselő jelöltje, Dr Nyujtó Zsolt megérkezett értünk és az ő vezetésével átballagtunk az unokatesómékhoz, ahol a Gárdisták főztek egy finom babgulyást. Végül a nap megkoronázásaként elkövetkezett a KONCERT! Az előzenekar állítólag nagyon jó volt, de sajnos erről lemaradtam, hiszen valamikor ki kellett osztani azt az összesen 53 db 

jegyet, amit kis társaságom számára megvettem. Még az utolsó előtti pillanatban is jegyet osztogattam. No meg öleléseket, puszikat: az egyre érkező ismerősök, FÓRUMOS TAGOK, barátok, ismerősök, kollégák. Már akkor sejtettem, hogy szuper full estém lesz, de azért azt nem gondoltam volna előre, hogy mi kerekedik ki belőle! Mert hát tudjátok meg: SOHA NEM ÉLTEM VÉGIG ILYEN KÁRPÁTIA KONCERTET!!! Az első pillanattól együtt, egy emberként énekeltünk mindannyian! Felemelő érzés volt köztük lenni! A Fiúk felülmúlhatatlant alkottak aznap este! Erdélyi utuk előtti utolsó koncert volt ez. 

Nekünk meg az utolsó választási hajrá levezetője, amolyan jól megérdemelt jutalomfalat! De ki is élveztük közösen mindahányan ott voltunk. Két furcsa esemény is történt velem. Az egyik: itt, a Magyar Vagyok-on a csoportomban van egy kolléganőm, rajongótársam, név szerint Nász Kinga, a Kárpátia fórumon Bambula. Egymás mellé keveredtünk

 a színpad előtt. Egyszer csak megszólított: hogy mi "ismerjük" egymást a Magyar Vagyok-ról, csak nem tud belépni, mert valami nem stimmel a jelszavával! - Úgyhogy Kérlek Kabai Zoli Barátom, ha olvasod ezeket a sorokat, tégy valamit vagy írj hogy Kinga újra köztünk lehessen!!! Természetesen hatalmas örömmel nyugtáztuk és néhány dal együtt éneklésével ünnepeltük meg személyes találkánkat! A másik egy picit fájóbb nekem: Ott volt egy kedves Házaspár, akivel már itt is és a Fórumon is leveleztünk. Ott álltunk egymástól nem messze és néztük egymást, összemosolyogtunk. Aztán jött ám nekem a felismerés már itthon, másnap a képek nézegetése közben, hogy valójában nem más volt, mint Hunsanyika és Noralin.hu! 

Nagyon sajnálom, hogy nem váltottunk pár szót a tömegben! De megbeszéltük azóta, hogy ezt muszáj leszbepótolni! Egyik kedves Fórumos társunk sütivel lepett meg minket és egy másik Fórumos társunk, Juditka123 itt ünnepelte a szülinapját! Így aztán ennek nagy örömére és az Ő tiszteletére szerte az országból jöttek a Fórumosok! A koncert: maga a felszabadult őserő volt! A Fiúk hatalmasat zenéltek, Petrás Jani pedig fergetegeset énekelt duettet egy lőrinci illetőségű Piszkos Freddel :), aki méltán érdemelte ki a matrózsapkát! Vastapssal díjaztuk érte! (Megjegyzem: azóta többször is volt már rajta, láttam a buszon! :D) Mi pedig csak táncoltunk, tomboltunk, énekeltünk kedvünkre! Hol egy egész sorban összekapaszkodva, hol pedig sokan-sokan körben, középen a Fórumos zászlót lengető Bajnokkal! 

Aztán elkövetkezett ami mindig: Vége lett! Elénekeltük együtt a Székely Himnuszt immáron ezen estén másodszor és hangos köszönéssel ismét együtt kívántunk egymásnak egy

Szebb Jövőt!

Képek és hangok itt sorban:

http://picasaweb.google.hu/Ildikamano/20100409ZASZLOSZENTELESESKARPATIAKONCERTPETOFIBANYA#

http://picasaweb.google.hu/jaknor/Karpatia100409Petofibanya#

http://picasaweb.google.hu/juda3750/Petofibanya#

http://picasaweb.google.hu/Jozso40/ZaszloszentelesPetofibanya2010Aprilis#

http://picasaweb.google.hu/Ildikamano/20100409PETOFIBANYAZASZLOSZENTELESESKARPATIAKONCERTWickeyKepei#

http://www.youtube.com/my_playlists

Áldott Húsvétot!

A húsvét története

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!" Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor valyon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az első telihold március 21 után és akkor az utánna következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Pĺsk(svéd), Pĺske(norvég), Paste(román). Több európai nyelven a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennőt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol. De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik.A liliom is ősi pogány szimbólum, a termékenység jele, szintúgy a gyertyák, amik az ilyenkor rakott nagy tüzekre emlékeztetnek. Húsvétról még:WikipediaHúsvét.lap.huLinkcenterLocsolóversekEgyéb érdekességek Régmúlt időket idéző népszokások, hagyományok is tarkítják kultúránkat. Ilyen például a Palócföldön hagyománynak számító vödörrel, vízzel való locsolkodás. Íme: No és van még valami, amit nem kellene veszni hagyni...! A míves tojások, a tojásírás mellett nagy hagyománya volt anno a PATKOLT TOJÁSnak is! Igaz, ma már alig van tojáspatkoló, aki mesterműveivel elcsodálkoztatna minket, de Somogyvámoson jelenleg is állandó kiállítás és  autentikus tojáspatkoló-műhely mutatja be ezt a régi és szemet gyönyörködtető hagyományt. Külön ajánlom figyelmetekbe Zsigóné Kati népi iparművész munkáit, ahol nem csak a szemetek, de a fületek és ezáltal a lelketek részesül leírhatatlan élményben!  Ez pedig egy általam készült tojás egy nemzeti érzelmű kedves ismerősömnek:

Petőfi Sándor: A Magyar Nemzet

"  A templom falánál induláshoz készülődtünk, amikor megállt mellettünk egy fekete ruhás, fejkendős, hajlott hátú néni.  Egészséget kívánt, majd megkérdezte honnan jöttünk.
Amikor válaszoltunk, ezt kérdezte:
És Magyarország tényleg olyan szép, amilyennek mondják?
Nem várta meg a választ, hanem hiba nélkül elmondta ezt:

Járjatok be minden földet,
Melyet isten megteremtett,
S nem akadtok bizonyára
A magyar nemzet párjára.
Vajon mit kell véle tenni:
Szánni kell-e vagy megvetni? -
Ha a föld isten kalapja,
Hazánk a bokréta rajta!
Oly szép ország, oly virító,
Szemet-lelket andalító,
És oly gazdag!... aranysárgán
Ringatózik rónaságán
A kalászok óceánja;
S hegyeiben mennyi bánya!
És ezekben annyi kincs van, ( itt hozzátette: „mert akkor még az övék volt”)
Mennyit nem látsz álmaidban.
S ilyen áldások dacára (itt: „innen nem kellene tovább mondanom, mert olyan szomorú”)
Ez a nemzet mégis árva,
Mégis ronyos, mégis éhes,
Közel áll az elveszéshez.
S szellemének országában
Hány rejtett gyöngy és gyémánt van!
S mindezek maradnak ott lenn.
Vagy ha épen a véletlen
Föl találja hozni őket,
Porban, sárban érnek véget,
Vagy az inség zivatarja
Őket messze elsodorja,
Messze tőlünk a világba,
Idegen nép kincstárába,
És ha ott ragyogni látjuk,
Szánk-szemünket rájok tátjuk,
S ál dicsőséggel lakunk jól,
Hogy ez innen van honunkból.
Ez hát nemes büszkeségünk,
Melyről annyiszor mesélünk?
Azzal dicsekedni váltig,
Ami szégyenünkre válik!...
Csak a magyar büszkeséget,
Csak ezt ne emlegessétek!
Ezer éve, hogy e nemzet
Itt magának hazát szerzett,
És ha jőne most halála,
A jövendő mit találna,
Mi neki arról beszélne,
Hogy itt hajdan magyar éle?
S a világtörténet könyve?
Ott sem lennénk följegyezve!
És ha lennénk, jaj minékünk,
Ezt olvasnák csak felőlünk:
"Élt egy nép a Tisza táján,
Századokig, lomhán, gyáván." -
Oh hazám, mikor fogsz ismét
Tenni egy sugárt, egy kis fényt
Megrozsdásodott nevedre?
Mikor ébredsz önérzetre?

(Petőfi Sándor: A Magyar Nemzet)

Majd folytatta:
„Mondják, miért írt ez a Petőfi ilyeneket?” Azután elmondta, hogy 88 éves az idén. És hogy fogadjunk el tőle valamit.
A szatyrában volt pár tojás és négy azaz négy szelet kalács. Ebből kettőt nekünk adott, hogy osszuk el. Egészséget kívánt, és elcsoszogott.   "

Egy Kedves Ismerősöm ajánlotta a figyelmembe a minap ezt az oldalt, ahol Erdélyi túrabeszámolót olvashatok motorosok tollából. Amikor az alább közölt részhez értem, ugyanazt éreztem, mint amit a fenti videon szavaló kislány hallgatása közben éreztem: hideglelést mindvégig miközben könnyek gyűltek a szemembe. 

Kedves Olvasóm!

Érdemes ellátogatnod erre az oldalra, mert a néhol ugyan kissé szabados fogalmazás ellenére nem mindennapi élményben lehet részed!

...

"A fényképedet nézem,
Kéne mindenképp
Az az elhallgatott mondat
Mitől minden olyan szép.
....
A kisfiú a képen
Most is várja még a lányt
S hogy oly sokáig hiába
Az már csak engem bánt

Az évek elmaradnak,
Rabolják az életem
És az emlékek sorával
Küld jelet a végtelen
....
A fényképedet nézem,
Kéne mindenképp ..."

/Nyerges Attila: Itt jártam/

Sík Sándor - Ismerős Arcok: Az andocsi Máriához (Magyar búcsújárók éneke 1920-ban)

Koldusboton, törött mankón

Jövünk búcsút járni,

Szűz Máriás magyaroknak

Kopott unokái.

Éjfél van a Duna táján.

Magyaroknak éjszakáján

Nincs más, ki virrasszon.

Baráttalan, testvértelen,

Hozzád ver a veszedelem,

Boldogságos Asszony!

Megcsúfolták, megpöködték,

Ami bennük szép volt,

Kilencfelé hasogatták,

Ami rajtunk ép volt;

Tépett testünk megtapossák,

Ragadozók ragadozzák

Édes-kevesünket,

Koporsónkat faragdálják.

Eléd sírjuk, magyar árvák,

A mi keserünket.

Idegenek megnevetik

Drága magyar szónkat,

Idegentől kéregetjük

Kenyerünket, sónkat.

Magyar kezek szántogatnak,

Régi rögön új uraknak,

Néped hegye-völgyén.

Más arat, hol mi vetettünk,

Jövevények, szolgák lettünk

Úr-apáink földjén.

Boldogasszony, ezer évig

Édesanyánk voltál,

Eleink, ha hozzád sírtak

Hozzájuk hajoltál:

Száz ostorral ostorozzon,

Csak ez egyért, Boldogasszony,

A jó Krisztust kérd meg:

Négy-víz-parton, három-hegyen

Mindörökké magyar legyen

A máriás ének.

A gyönyörű, Sík Sándor verset az Ismerős Arcok zenekar dolgozta fel. Hallgasd csak!!!

Sík Sándor életrajzát, verseit  valamint az andocsi Mária - legendát olvashatod eme sorokra kattintva.