"Nem élhetsz mások elvárásai szerint. Azt kell tenned, amit te helyesnek gondolsz, még akkor is, ha ezzel megbánthatsz olyanokat, akiket szeretsz."

2010. január 26.

Újkőkori települést találtak ....


...gyakorlatilag a lakóhelyem közvetlen közelében.

Véget értek a Lőrinci és Apc környéki ásatások, melyek során kő-, réz-, bronz- és Árpád-kori leletekre bukkantak. Az eredményekről a feltárás vezetője, Danyi József számolt be.

Sikeres volt a 21-es út mentén végzett ásatás, melynek során nem csak réz és bronzkori leleteket, de egy teljes Árpád-kori települést, sőt neolit korból származó települést is feltártak. A munkálatokat Danyi József, az egri Dobó István Vármúzeum régész-muzeológusa vezette.A 6700 négyzetméter területű Lőrinci Fekete földek nevű lelőhelyen népvándorlás kori szarmata tároló gödröket sikerült azonosítani, melyekben élelmiszereket, vagy hulladékot tároltak eleink. Emellett házakra és kutakra is bukkantak a negyedik századból. Apc-Berekalja egyes számú lelőhelyén ennél is kiemelkedőbb eredményeket sikerült elérni. Feltártak ugyanis egy újkőkori neolittelepülést, házakkal, tároló gödrökkel és sírhelyekkel együtt. Rézkori sírok, korabronzkori ún. Makó-kultúrás tárolók, közép és későbronzkori emlékek kerültek még elő, valamint hét népvándorlás kori temetkezési hely is.

A feltárt sírgödrök egyike

Apc-Berekalja második lelőhelyén szintén találtak késő bronzkori gödröket, illetve feltártak egy Árpád kori települést teljes egészében. A félig földbe vájt házak közti árokrendszerek alapján még azt is sikerült megállapítani, hogy körülbelül hol helyezkedhettek el az egyes porták. A harmadik apci lelőhelyen szarmata időszakból (népvándorlás kora) való hármas temetkezési helyre, valamint egy késő bronzkori objektumra bukkantak.

Árpád kori kőből készült tűzhely

A régészek 2008. október elsején láttak munkához, és 2009. decemberében fejezték be az ásatást. Összesen 4 lelőhelyen dolgoztak, és körülbelül ötvenezer négyzetméternyi területet vizsgáltak át. Mint ismert, a 21-es főút Apc környéki szakaszát is előzősávval fogják kiszélesíteni, ezért volt szükség a régészeti ellenőrzésre. A munka a Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeuma vezetésével zajlott, a beruházó pedig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. volt.

Cikk: Csókás Adrienn http://www.hatvanonline.hu

2010. január 25.

110 éve született ...



... gyermekkorom egyik meghatározó irodalmi élményeit nyújtó írónk,
a Vuk, a Bogáncs, a Kele, a Lutra, a Téli berek és a Tüskevár (és még sorolhatnánk...) írója:

Forrás:


2010. január 24.

Egy koncert képei.... :)

... és hangjai : itt, itt és itt !!!

Most ugyan van egy kis szünet és nem olyan ütemben töltődik a blog, mint eddig, de vizsgázni készülök. Sajnos most alig jut időm rá, de tényleg minden szabad percet felemészt a tanulás. Még gyöngyöt sem fűztem Isten tudja mióta! Ezért gondoltam megosztom Véletek ezt a remek múlt péntek estét képekben, zenében egyaránt. Nekem olyan élmény volt, amilyet nem is képzeltem! Mindehhez kívánok jó szórakozást!
Üdv Néktek!
Csodaszarvas :)

2010. január 23.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából ...


... került megrendezésre "A nagy mesemondó" , avagy Benedek Elek halálának 80. évfordulójára életéről és munkásságáról összeállított feladatgyűjtemény díjkiosztója (a TÁMOP támogatásában), ahol az én büszkeségem napokon át tartó, kitartó, szorgos munkával második helyezést ért el! A hatvani Városi Könyvtár remek akusztikával rendelkező aulájában a Rege együttes színvonalas, remek hangulatú, csodás zenei élményt adó műsorával fűszerezett díjátadón a 164 elkészült pályamunkából a 63 díjazott -köztük az Én csemetém is -volt jelen.
Cikk róluk! Bár üröm az örömben, hogy sem a Himnusz, sem a Szózat nem hangzott el!



Csodaszép hangok csendültek fel
a Rege együttes előadásában


Tanultunk és végül együtt énekeltünk egy nagyon szép dalt,
valamint megismerkedtünk néhány, ma már ritkaságnak
számító székely és moldvai csángó népi hangszerrel


S közben a látvány is szemet gyönyörködtető volt


No és a várva várt pillanat...
Az OKLEVÉL :)


Jellinek János a hatvani Városi Könyvtár Igazgatója
adta át az értékes tárgyjutalmat

Eredményhirdetés után...
Büszkén, örömtől csillogó szemmel
:)


Én pedig büszke vagyok rá, hogy az alma most sem esett messze a fájától!
:)

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy
– a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc -1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Kölcsey Ferenc 1823 január 22-én, nagy magányában Csekén írt Hymnus csak több év múltán, a Kisfaludy Károly szerkesztette Aurorában jelenik meg először, 1828 decemberében, másodszor pedig költeményeinek első gyűjteményes kötetében 1832-ben. A költő 1838-ban, 48 éves korában távozik az élők sorából, 1844-ben megzenésített Hymnusát sohasem hallhatta. A pesti Nemzeti Színházat bérlő Bartay Endre igazgató 1844 febr.29-én 20 körmöci aranyas pályázatot ír ki a népszerűvé vált Kölcsey-költemény megzenésítésére. A pályázat nyertese Erkel Ferenc, aki egyetlen óra leforgása alatt írta meg a Himnusz zenéjét. A Kölcsey - Erkel- Himnuszt a pesti Nemzeti Színház mutatja be 1844 júl.2-án. A széles nagy nyilvánosság előtt pedig először a Széchenyi hajógőzös vízrebocsátási ünnepén, az Óbudai Hajógyár munkásai éneklik el 1844 augusztusában.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat. Bővebben: itt.

2010. január 1.

Újévi népszokások


A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján. Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett.

  • Előírások, tilalmak:
    • baromfileves tilalma – elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból
    • bab, lencse, borsó, rizs fogyasztása – sok pénzt hoz a házba
    • az első látogató férfi legyen, mert az hozza a szerencsét
  • Jóslások:
    • amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez
    • ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
    • ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő
    • hideg északi szél esetén hosszú, kemény télre számíthatunk
    • ha olvadni kezd, sok bor terem

    Január 1. az év 1. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 364 (szökőévekben 365) nap
    van hátra.
    De a ma ünnepeljük a Béke világnapját is!
    Forrás: Wikipedia

Az 1000. látogatómat ...

... köszönthetem ma, január első napján. Ő nem lesz más, mint aki ma az első Csodaszarvas látogató lesz!

Isten hozott kedves Látogató!